A Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku Klubja harmadik alkalommal rendezte meg 2016. április 16-án a Magyar Haikunapot, amely ezúttal kibővítve, a japán tankaversek bevonásával került bemutatásra Budapesten, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. A múzeumi programok mellett Budapest központi helyein, az Operánál, a Hősök terén és másutt origami hajtogatásokra írt haikukat osztogattunk a járókelőknek magyar és angol nyelven. Verőfényesen sütött a nap, így sok programot tartottunk kint a jó időben, a múzeum kertjében. A látogatók megismerkedhettek a japán költészet két legnépszerűbb műfajával: a haikuval és a tankával. A haiku olyan rövid költemény, mely három sorból és mindössze 17 szótagból (5–7–5) épül fel, egy pillanatnyi hangulatot ragad meg, és csattanóval zárul. Érdekessége, hogy nincs címe, valamint a verssorok végén nem használnak rímeket. A tanka ötsoros, 31 szótagból (5–7–5–7–7) álló rövid vers. Ugyancsak a pillanat megragadására törekszik, csattanóval zárul, címnélküli vers, melyben nincs rím a sorok végén. Mindkét költemény a természethez kapcsolódik.
A rendezvényen előadások hangzottak el a két versformával kapcsolatban, majd kívánság szerint különböző témájú versenyeken ki is próbálhatták magukat a résztvevők.
A helyben nevezős tanka verseny dobogósa Törő Márta volt:
Ó, aszagaó
elmúlásnak virága
kékes liláról
válsz derengő rózsára
elsápadva lehullasz
Aki pedig már jól ismerte a két versformát, előre elküldhette versét pályázatunkra, melynek eredményeit a délelőtt folyamán hirdettük ki. A nevezők hatalmas izgalommal várták, hogy a rengeteg vers közül melyek lesznek díjazottak. A verseny megadott témája idén a nőszirom volt.
Beküldős haiku versenyünk első helyezettje, Gábor Edina ezt írta:
Tavasz kukucskál.
Nőszirom virágot bont –
Van Gogh mosolyog.
Az előadásokon és versenyeken kívül haikuklubunk tagjai tartottak felolvasásokat saját műveikből, ki lehetett próbálni a japán kalligráfiát, valamint a karuta nevű régi japán kártyajátékot, melyben a Hjakunin issu nevű antológia száz versét kell egyszerre fejben tartani. A délutáni programok egyik legnépszerűbb eseménye a haigakészítés volt, melyet Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke tartott meg. A haiga olyan képet jelent, melyhez egy haiku is társul. Bármilyen technikát lehetett alkalmazni a rajzolástól, festéstől kezdve egészen a ragasztgatásig.
Annak pedig, aki inkább csak nézelődni szeretett volna, remek kikapcsolódást nyújtott az ikebana bemutató. Az ikebana japán virágrendezést jelent, több száz éves múltra visszatekintő művészeti ág Japánban, melyet ma is előszeretettel művelnek. A japánok szoros kapcsolatban állnak a természettel, így a kompozíció elkészítésénél fontos szempont a természet rendjének követése. Mialatt a műalkotás elkészült, a nézők haikukban örökítették meg a virágok szépségét.
Az ikebana haikuverseny egyik dobogósa Vercsek Györgyi lett:
Borostyán zöldje
romos ház falába váj
életgyökeret.
A Haiku- és Tankanap nagy sikerrel zajlott le, az érdeklődők száma minden évben egyre növekszik, és nagy örömünkre sok a visszatérő vendég is.